Úrnapja – körmenet – Virágszőnyeg 2011

Budaörs német ajkú lakosságának egyik leginkább tovább élő, ünnepi hagyománya az Úrnapi virágszőnyeg.

A budaörsi Virágszőnyeg hagyományai

Eredetileg ezt az oltáriszentség ünnepén, a körmenet (a főút) útvonalán, két kilométer hosszan, a házak tulajdonosai a rokonsággal összefogva készítették, két méter szélesesen, szirmokból. A virágokat az ünnep előtti napokban, de főleg az ünnep előtti vasárnap szedték. Ezután a pincében vékonyra kiteregették, ködszerűen megpermetezték őket, hogy frissek maradjanak. Ezt a munkát főleg lányok és asszonyok végezték. Nagy keletje volt a búzavirágnak, a margarétának, a pipacsnak, a szarkalábnak és minden más tartósítható virágnak. 
A férfiak az ünnep hajnalán lombos ágakat vágtak és a virágszőnyeg szélétől jobbra, balra félméternyire letűzték. A férfiak dolga volt a virágszőnyeg helyének kirajzolása és többszöri alapos fellocsolása is. A szőnyeg elkészítésénél ügyelni kellett a színek összeállítására, a virágszirmok egyenletes hintésére, a gyorsaságra, a rajzolt – vallásos meggyőződésről tanúskodó – motívumok egyenletes elhelyezésére.

Különösen sok volt a teendő ott, ahol a négy család (Braun, Wendler, Hauser, Kubik) házainak utcai falára támaszkodó kápolnák álltak. Egy ilyen kápolna kiállítójának, díszítőjének lenni nagy megtiszteltetést jelentett. A díszítés élő virágból font koszorúval történt, valamint oltárkép, szobrok, gyertyatartók és díszes terítők ékesítették a kápolnákat.

Ünnepi körmenet

A körmenetet zenés nagymise előzte meg, a Hesz-zenekar és a templomi énekkar részvételével. Mire a nagymise véget ért, befejeződött a kápolna díszítése és felállt az ünnepi körmenet. Amerre a menet haladt, a házak ablakai ki voltak díszítve. Mindegyik kápolnánál megállt a körmenet és a szertartást végző pap áldást osztott az Oltáriszentséggel. Közben a Kőhegyen, a Kőhegyi kápolna előtt felállított mozsarakból négy lövés dördült.

Az ünnep délutánján, a litánia után megkezdődött a kápolnák lebontása és a virágszőnyeg eltávolítása. Az emlékül kapott koszorút a budaörsiek a házi oltárra akasztották és az ott maradt a következő Úrnapig.

A Passiójátékok nyitánya Úrnapján

A budaörsi virágszőnyeg szokását valószínűleg az 1720-as években betelepített németek hozták magukkal Budaörsre. A szomszédos, németek lakta falvakban (Törökbálint, Budakeszi) szintén élt ez a szokás. Az 1933 és 1939 között zajló Kőhegyi Passiójátékokat is általában Úrnapján nyitották meg. „olyan attrakció, amely egyre ismertebbé válik…, amelynek megtekintésére ezrek és ezrek zarándokolnak … Bámészkodók ezrei érkeznek Budapestről, hogy megnézzék ezt a megragadó drámát, … lángoló misztikát. Hű örökség ez, amit több generáció örökít át. Két oszlopa van: a hit és a ragaszkodás az évszázados hagyományokhoz.”- írta 1925-ben a Vasárnapi Újság.

Az 1946-os kitelepítést követően is tovább él az úrnapi virágszőnyeg hagyománya, s bár útvonala a Nepomuki Szent János templom köré korlátozódott a németajkú lakosság és a vallásos budaörsiek szinte egy emberként szedik ma is a szirmokat, készítik a színpompás alkotást.

Így lesz az 2011-ben is, június 26-án vasárnap reggel.

Tartalom forrása: Budaörs Lexikon - Grósz András