Mindszenty József szobra Budaörs

A Budaörsi Nepomuki Szent János Plébániatemplom kertjében 2009. október 8-án a Magyarok Nagyasszonya ünnepén lett felszentelve a Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, hercegprímás emlékére állított egészalakos ötvenmázsás süttői mészkőszobor. Mindszenty József szobra Babusa János szobrászművész alkotása, kinek a rákoshegyi II. János Pál pápa szobra is köszönhető.

A hősies életű bíboros, hercegprímás szobrának elkészítését az Egyházközség és a Szentgyörgyvölgyi Zoltán Alapítvány kezdeményezte, hiszen a néhai plébánosnak Szentgyörgyvölgyi Zoltánnak is ez volt a végakarata.

A szobrászművész Mindszenty alakját imádkozó pózban alkotta meg, és a szobor talapzataként egy sziklára állított térdeplőt formázott. Az emlékmű a templom gesztenyefáitól árnyékos kertjében egy kis dombon lett felállítva, ahol a meghitt környezetben bizakodva imádkozik a bíboros alakja a magyarokért és kéri imádságra a híveket, ahogy az a szobor talapzatán is olvasható:

 

(Mindszenty József)

 

A szobor érdekessége, hogy a készítése során több ízben is a közönség elé lett tárva, amikor is az érdeklődők és a köztük kíváncsiskodó ovisok is faraghattak egy picit a szobron, persze a művészúr engedélyével és csak jelzésszintjén.

A Budaörsi Római Katolikus Egyházközség megalakulása Mindszenty József személyéhez szorosan kapcsolódik, ezért Budaörsön általános iskolát és óvodát neveztek a bíborosról. A Mindszety József Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda a budaörsi római katolikus templom mögött az Esze Tamás utcában található, a helyi katolikus oktatás 50 évnyi várakozás után 1994 szeptemberében indulhatott újra.

Mindszenty József, született Pehm József Csehimindszenten 1892-ben elhunyt Bécsben 1975-ben. Magyarország hercegprímása, bíborosa és Esztergom érseke volt. A Magyar Katolikus Egyház egyik legkiemelkedőbb alakja a 20. században. 1915-ben lett pappá szentelve a szombathelyi székesegyházban. 1919-ben plébánosi kinevezést kap Zalaegerszegre. 1944 március 4-én veszprémi püspöknek lett kinevezve XII. Pius pápa által. Kitartó, állhatatos munkájának köszönhetően számos plébániát és iskolát alapított. Mindszenty nevéhez fűződik az a bizonyos tiltakozó levél, melyet a zsidóüldözés és az ország pusztítása ellen fogalmaztak meg a dunántúli püspökök. Ezt a levelet Mindszenty személyesen adta át az akkori miniszterelnök-helyettesnek, Szálasinak. A levél következményeképpen két hét múlva a papjaival együtt letartóztatták, és az egyházmegyéjében betiltották az ünnepi szentmisék celebrálását. 

1945-ben az esztergomi érsek halála után, szeptember 8-án XII. Pius esztergomi érsekké nevezte ki. A kommunista hatalom komoly támadásokat indított az egyházak ellen, amelyeket az érsek visszavert ugyan, de 1948 decemberében letartóztatták, és kihallgatása közben szörnyű kínzásoknak vetették alá és a különböző stimuláló szerek hatásának következtében minden ellene felhozott vádat elismert, aláírásait, pedig odahamísították a jegyzőkönyvekre. A koncepciós perben életfogytiglani halálbüntetést kapott, de a nyugati nyomás és súlyos betegsége miatt házi őrizetbe került. Az 56-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott. Mindszenty ekkor az elsőrendű közellensége volt a kommunista kormánynak. 1971-ben el kellett hagyni hazáját, majd a bécsi Pázmáneumba utazott és haláláig ott élt. 1971-től haláláig minden magyarlakta országot felkeresett, hogy híveit meglátogathassa. Miközben 1974-ben VI. Pál pápa kijelentette, hogy a magyar hercegprímás lemondott így az esztergomi érsek széke üres. Ám lemondatása Kádárék követelése volt. 1975-ben a súlyos betegségének következtében hunyt el.

 

 „Mindenki egy magyar falevél egy közös magyar fáról. Ezeknek a faleveleknek, a vihar akármennyire tépi őket egymástól, szeretetben mindig jobban kell közelíteniük egymáshoz...”